poszmete bemutatkozójában írta:A tündéri patkánynak ma csináltuk meg a másfél hét alatt kb. a nyolcadik gallért. Mert vagy vágta vagy elérte a sebet vagy dagadt a feje vagy szét tudta vakarni a gallér szélével a sebet.

...
Húúúú, Te szegény, nagyon együtt érzek! Ismerős helyzet. Én is megküzdöttem Villámmal a gallér miatt, én is túlvoltam egy-két gallérgyártó projekten, mire a végére értünk, de azt hiszem a végén egész profi gallérgyáros vált belőlem. Ami végül bevált:
1.
Kiindulás az
a sablon, amit ha jól emlékszem pont te küldtél

2. De! Ezt a végére módosítanom kellett, mert az eredeti sablonnal az volt a baj, hogy rájött, hogy simán hátrahajlíthatja=kifordíthatja, ergo mint egy palást eltakarja ugyan a kezét, hasát, de a combját már pont szépen eléri, mert elég hosszú hozzá az orra. Nagyjából, mintha rajta se lenne!

Szóval módosítani kellett, azaz
-
nagyobb kört kellett csinálnom (nem volt elég hosszú, túlnyúlt rajta az orra/szája)
- kb. harmad (?) akkora területet, mint ami az áthajtásra volt jelölve még pluszban
kivágtam (így már nem tudta kifordítani, kúposabb lett. Talán még az alvás is egyszerűbb volt így neki.)
-
nyak részt kicsit megnagyítottam. (Közel 500g-os nőciről van ugyebár szó.

) és a kivágás után már elszorította volna)
-
a nyak részét körberagasztottam először kis papírzsempendő csíkokkal, majd arra rá ragtapaszt tettem szintén csíkokban. Gondosan ügyeltem rá, hogy az egyes csík darabok közvetlenül egymás mellé és véletlenül se egymásra kerüljenek, hogy minél kevésbé irritálják. Így nem vágta annyira a nyakát, mint a műanyag tette volna, de tény, hogy így is rendesen kipirosodott, kikopott a kis nyaka.

De talán ez még mindig jobb volt, mint a csupasz éles műanyag. Enyhítendő próbáltam annyit simogatni és nagyon óvatosan vakirgatni neki a nyakánál, amennyit csak tudtam. (Azóta szokott rá a kattogásra, gülüzésre

)
3. Miután az utolsó varratot is kiopertálta, már nem voltam lágy szívű és keményen éjjel-nappal rajta volt.

Nagyon sza* időszak, tényleg megszakad az ember szíve.

De ha erősek vagyunk, előbb túl vagyunk rajta.